A zanya

Mivel Pöttyünk ezidáig sem gondolta meg magát, a mai napra lett kitűzve az indítás.  Hajnalban becaplattunk a kórházba. Mondanom se kell, egy szemhunyásnyit sem aludtam az éjjel… A szülésznőm a 12 órás műszakja után is hihetetlenül energikusan, vigyorgósan fogadott, mint mindig. (Hogy a fenébe csinálja…?)Megkaptam az egyik fullextrás szülőszobát, felkaptam magamra a csinos kis kórházi hálóinget,… Tovább »

A kórházi kivizsgálás utáni héten újra ellátogattam az sztk-s terhesgondozásra gondolván, hogy mivel egészségesnek nyilvánítottak, minden visszaáll a normál kerékvágásba. De nem. A szokásos ctg, méricskélés után ismét azzal a “kedves” doktornővel találtam szembe magam, aki beutalt a kórházba. Az első kérdése az volt, hogy magát meg hogyhogy kiengedték? Elmagyaráztam, hogy a kivizsgálás során mindent… Tovább »

A rendelőből hazafelé üvöltve bőgtem a kocsiban, hogy haldoklunk, és koraszülött lesz a baba, meg  beteg, én meg tutira belehalok a szülésbe, és különben is, én nem akarok császármetszést, én természetes úton szeretném világra hozni a kislányom!!! Gyorsan felhívtam a szülésznőt, próbáltam két hüppögés között viszonylag értelmesen összefoglalni a helyzetet. Szerinte is hülyék ezek, de… Tovább »

Folytatódik az SZTK-s rémálom.  Az elmúlt hetekben szorgosan jártam a rendelőintézetbe ctg-re, aztán ujj-tördelve kértem elnézést a doktor úrtól, amiért már megint elrontottam valamit. A legutóbb például azt, hogy nem volt flowmetriám. GDM-es vagyok, és nem volt meg egy létfontosságú vizsgálat. Nyilván miattam. Nekem kellett volna tudni, hogy erre el kellett volna már mennem. Véletlenül sem… Tovább »

Na szóval. Nálam óriási káosz alakult ki a terhesgondozás során.  Ugyebár Dokihoz magánba jártam, mivel ő nem csinál genetikai ultrahangokat, így azokat külön intéztem. A 12.hetit SZTK-ban megcsinálták, a 18.heti már kórházban volt. A vérvételeket szintén SZTK-ban letudtam. Emellett eljártam a védőnőhöz méricskélésre, ezen kívül más nemigen történt. Nekem SENKI egy szóval nem mondta, hogy ez… Tovább »

Ma újra jelenésünk volt Dokinál. Izgatottan vártam ezt a napot, tudtam, hogy ekkorra már túl leszek a rosszulléteken (na jó, reméltem… így is lett!), jöhet a szüléspara 😉 Alig vártam, hogy alaposan átbeszéljük Dokival, mi fog történni, milyen lehetőségeim vannak, mi a kórházi protokoll. Összeírtam félmillió kérdést egy A4-es lapra, hogy még véletlenül se maradjon… Tovább »

Végre eljött ez a nap is, a nagy genetikai ultrahang. Nagyon rosszul keltem. Alig aludtam az éjjel, ismét rajtam volt a csillapíthatatlan hányinger. Kicsit éhes voltam, így megkértem Bí-t, hogy minél előbb vegyük bolt felé az irányt, mert talán jobb lesz, ha eszem pár falatot. Vettem két csokis párnát (khm… megint a szénhidrát), jól is esett,… Tovább »

A karácsony egész jól telt. A rosszullétem ugyan maradt, de a rókák száma jelentősen csökkent, a karácsonyi menüből magamhoz vettem fél tányér levest és néhány falat húst anélkül, hogy visszaköszönt volna. Anyósnál töltöttünk pár napot vidéken, teljesen rókamentes napok voltak. Talán a jó vidéki levegő segített. Határozottan jobban vagyok. Érzem a javuló tendenciát. Áldásos tizenkettedik… Tovább »

Hihetetlen, de túléltem ezt a két hetet. Még hihetetlenebb lesz, ha kilenc hónap múlva ez már csak a múlt lesz. Nagyon-nagyon rosszul vagyok.Doki várójában volt egy apuka aprócska kisbabával. Épp az anyuka volt bent Dokinál, felteszem hathetes kontrollon. De irigy vagyok! Gyönyörű baba, apuka csak úgy ragyog, s ahogy anya éppen kilép Dokitól, látom, úgy… Tovább »

Egy baromi kínos bejelentésen vagyunk túl. Szépen megterveztük, hogyan fogjuk elmondani apukáméknak, de minden dugába dőlt, mikor meghívtak minket szülinapi ebédre. Egy hete non-stop erős hányingerrel küzdök, így aztán a legkevésbé sem dobott fel a tudat, hogy belehányhatok a tányéromba… Nem így terveztem, de kénytelen voltam kutyafuttában közölni apuékkal, hogy nem vagyok jól, nem tudok… Tovább »